Célkitűzések

A vörösiszap a timföldgyártás hulladéka, mely a Bayer folyamat (bauxit lúgos feltárása nagy hőmérsékleten) során keletkezik. Világviszonylatban 2018-ig 4,4 milliárd tonna vörösiszapot raktak le, amiből 50 millió tonna Magyarországon található. Az utóbbi években a gazdasági szempontból fontos elemek, mint a Sc, Ga, Ti, V és ritkaföldfémek különösen nagy figyelmet kaptak a kritikus fontosságú nyersanyagok (CRM) iránti igény növekedése miatt Európában. Ezek az elemek fontosak a high-tech és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparok (pl. LED, okostelefon, szélerőmű, elektromos autógyártás), vagyis a modern életünk számára. A vörösiszap ideális kritikus fontosságú nyersanyagforrás, viszont a CRM-k kivonására zöld (kis energiafogyasztású) technológiákra van szükség. A biotechnológiai alkalmazások előnyösebbek (pl. alacsonyabb hőmérséklet igény, kisebb vegyianyag fogyasztás, kisebb költségek) a piro- és hidrometallurgiai eljárásokhoz képest. A biológiai kioldás (biobányászat) során mikroorganizmusokat alkalmaznak fémek kioldására nehezen oldható anyagokból, mint például kis fémtartalmú ércekből. A kutatás célja a biológiai kioldási folyamatok mechanizmusainak megismerése a CRM-k vörösiszapból történő kioldása során gombák és baktériumok alkalmazásával. Vizsgáljuk a magyar és európai vörösiszapok mikrobiális összetételét és potenciális biotechnológiai alkalmazásra használható mikrobiális törzseket izolálunk belőlük. A kioldási maradék jellemzőit és újrahasznosíthatóságát is megvizsgáljuk.  Az eredmények elősegíthetik a CRM igény kielégítését Magyarországon és Európában, valamint a biotechnológiai alapú vörösiszap-feldolgozási technológiák fejlesztését.